Ha a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a hűtési hőmérséklet, akkor kihasználható a külső levegő hűtési potenciálja, így a hűtési rendszer kompresszorának működtetése nélkül lehet előállítani a hűtési energiát (a kompresszor felel a villamosenergia 90+%-ának fogyasztásáért). Ennek free-cooling vagy szabadhűtés a neve (a szabadhűtés nem jó fordítás, mert nem adja vissza a free = ingyen jelentést), ez az egyik leggazdaságosabb hűtési eljárás.

​

A legegyszerűbb módszer a direkt free-cooling, például az ablaknyitás, de ezzel bekerül a hűtött térbe a pára, a por és egyéb szennyeződések, valamint ez a módszer nem szabályozható. Ennek szofisztikáltabb változata egy
ventilátor és egy zsalu kiépítése, ami szabályozható, és szűrő beépítésével még a por egy része is kiszűrhető (bár a szűrőket általában sűrűn kell tisztítani vagy cserélni), de még ezzel is csak lokálisan tudjuk kihasználni a külső levegő hűtési potenciálját.
Ha teljesen szabályozhatóvá akarjuk tenni a free-cooling-ot, illetve nem csak helyileg akarjuk kihasználni, akkor van lehetőség indirekt free-cooling kiépítésére, a hűtési rendszerbe be kell építeni egy száraz hűtőt, vagy
légkondenzátort (gyakorlatilag egy ventilátort és egy hőcserélőt tartalmazó rendszerelemet). Ha rendelkezésre áll a free-cooling, egyszerűen el kell indítani a ventilátort.

​

Olyan jellegű létesítményeknél, melyekben a hűtési igény egész évben jelentkezik (adatközpont, technológiai
folyamatok), a free-cooling az év során jelentős időszakban tud működni. A HeatTank segítségével növelni tudjuk a free-cooling kihasználtságát, mert a HeatTank feltölthető a free-cooling segítségével (szinte ingyen!) az átmeneti időben amikor már csak éjszaka használható a free-cooling, ezzel kiterjesztve a free-cooling időszakot.

​

Irodaházak, hotelek, közintézmények esetén általában a hűtési igény nem jelentkezik egész évben (bár nagy
üvegfelületeket tartalmazó, nagy kihasználtságú épületeknél a hűtési időszak akár egész évben is kitarthat). Mivel a free-cooling alacsony külső hőmérséklet esetén használható, ezért ezeknél a létesítményeknél a free-cooling rendelkezésre állása és a hűtési igény sokszor nem esik egybe így nem éri meg kiépíteni a free-cooling rendszert. A fentebb leírtakhoz hasonlóan sokszor éjszaka lenne lehetőség free-cooling használatára, de nincs hűtési igény. Ekkor a HeatTank feltöltésével a free-cooling használatával az napközben felhasználhatóvá válik, így a free-cooling rendszer beruházása a HeatTank rendszerrel kombinálva már gazdaságos lehet.